A HELYSZÍN

PALATINUS STRAND

MARGITSZIGET

PALATINUS

A Palatinus strandfürdő volt Budapesten az első fürdő, amely a szabadban való fürdőzést tette lehetővé. Az 1919 óta üzemelő, de véglegesen 1921-ben megnyitott strand három medencével és egy dunai ún. kosaras uszodával rendelkezett. A nagymedence több mint 5000 m²-es vízfelületével Európa legnagyobb strandmedencéje volt. A strand népszerűségét mutatja, hogy 1937-ben már bővíteni kellett. Ekkor épült a központi öltöző épület és a népszerű hullámmedence, melynek falát Bálint Endre festőművész szürrealista mozaikja díszíti, melynek megrendelését 1966-ban a medence átalakítása tette szükségessé.

2002-ben a strand medencéi a kor igényeinek megfelelően át lettek építve és vízforgató berendezésekkel lettek ellátva. A nagy medence három részre lett osztva: úszó, élmény és strandmedencére úgy, hogy az egybefüggő vízfelület hatását meg kellett őrizni, mivel a strand műemléki védettség alatt áll. Az élménymedencébe sodrófolyosó, buzgár, vízsugármasszázs, nyakzuhany és látvány szökőkutak lettek beépítve. A strandon 2013-ban felújításra került a termálmedence és új óriáscsúszdák kerültek kiépítésre. A bátrabbak akár versenyeket is rendezhetnek az időmérő órák segítségével. Multimédiás csúszda is várja a fürdőzőket, így csúszás közben zenét hallgathatunk és fényjátékban gyönyörködhetünk.

A medencék vízellátását a Margitsziget fúrt termál kútjai biztosítják.

MARGITSZIGET

A Margitsziget Budapest szívében a Duna öleli körül, igen kedvelt kiránduló és kikapcsolódási hely, ahol nyugodt körülmények között kellemes környezetben nyílik lehetőség megannyi sport gyakorlására is. A legegyszerűbben az Árpád híd vagy a Margit híd felől megközelíthető 96.5 hektárnyi parkosított területen, lakóházak nincsenek csupán egy-két szálloda, vendéglátóhelyek és sportlétesítmények épületeivel találkozhatunk. A város hangulatától és zajától így távol lehet maradni, mert bizony ide az autók sem hajthatnak.
A Margitsziget IV. Béla leánya után Margit hercegnőről lett elnevezve a 14. században, mivel a hercegnő itt élt a Domonkos-rendi apácák kolostorában. Ebben az időben a sziget északi végében állt az esztergomi érsek vára, a ferences rendi minoriták és a premontreiek temploma és kolostora, a déli végen pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állott. A Domonkosrendi kolostor romjaival valamint a premontreiek Szent Mihály templomával ma is találkozhatunk. 1790-ben Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora kapta meg a szigetet, aki gondos kertrendezési tervet indított újtára, halála után ezt testvére József nádor tovább vitte és egy nyaralót is építette ide a felesége Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára.

1838-ban a jeges árvíz ellepte a szigetet és hatalmas károkat hagyott maga után, ennek nyomai egy ma is élő megdőlt narancseperfán láthatóak. Az árvizek rendszeresek voltak ezért a későbbiekben ezek elhárításaként a Margitsziget tengerszint feletti magasságát több mint két méterrel feltöltötték.

Ez fontossá is vált, mert időközben a szigetnek igen nagy jelentősége lett a Zsigmondy Vilmos által fúrt kútja révén, hiszen 1867 májusában a kút 1200 méteres mélységéből 43 fokos gyógyvíz tört a felszínre. Eztán József főherceg és Ybl Miklós építész tervet készített a szigetre, hogy az Budapest európai hírű fürdőszigetévé válhasson. 1873-ban megnyitott a gyógyfürdő, a Kisszálló és Nagyszálló, villák épültek és két vendéglő is a kellemes kikapcsolódást szolgálta. Sokáig, egészen 1900-ig a Margitszigetet csupán vízi úton, csónakkal lehetett megközelíteni,

de mikor megépült a Margit híd sziget szárnyhídja már kényelmes léptekkel is megtehették ezt a népek. Azonban nem ingyen, mert 1919-ig csak belépődíj ellenében lehetett látogatni a kedvelt 1908-ban közkertté nyilvánított Margitszigetet. A Margitsziget igen kedvelt hely volt mindig is, rengeteg művészt, írót és költőt ihletett meg, de talán az egyik legismertebb rajongás Arany Jánosé volt, aki 1877 és 1882 között a nyarait a szigeten töltötte, a Tölgyek alatt című versében az egész életpályáját vette górcső alá. A Margitszigetet 1950-től már a megépült Árpád hídi kapcsolatáról is meg lehetett közelíteni. A Margitszigetünknek meglehetősen sok elnevezése volt. Az egyik legismertebb a Nyulak szigete, melynek eredete igen furcsa. Egy latin elnevezés az Insula leporum egyfajta fordítása szerint a leporum a lepus, azaz a nyúl szóra utal, így lett Nyulak szigete. A sziget csodálatos és városi környezetben ritka flóráján és faunáján kívül, még számos érdekességgel találkozhatunk.